Feltárás - Kutatás - Munka
Trebinje, Bosznia és Hercegovina kutatótábor, 2010. március

Résztvevők:

  • Balázs Gergő (búvár)
  • Keresztes Lajos (búvár)
  • Keresztes Ildikó
  • Kovacsik Péter (búvár)
  • Králl Péter (barlangász)
  • Mede Marci (búvár)
  • Pataki Robi (barlangász-búvár)
  • Sári Attila (búvár)
  • Szabó Emőke (barlangász)

Az egyik barlang előtt, amiben éppen a Lajos - Marci duó merült, befejeztem Camus Az első emberét... és ültem ott a közeledő naplementében, egy csendes forrás meg egy muszlim temető mellett, és egyszerűen csak rend volt a világban nagyon. Zöld rét, csend, mi kellhet még? Előtte Lajossal merültünk egy másik barlangban, ami nyáron nincsen víz alatt, hát most ott volt. És ahol múlt nyáron öltözködtem, most lebegve suhant két búvár egyre beljebb egy kötél mellett. Ez volt az utolsó nap...

BiH 2010 tavasz avagy
Ki nyel ma? Játékos buzik a kiskertben...
Aki térdel ...
És aki ráhajol ...

Elmentünk... Jó sokat autóztunk, mert feleslegesen messze van. Aztán az este már helyre kis elöntött poljék mellett kavarogtunk míg a végén meglett a szállás, egy félig kész ház, beton aljzattal, új sparhelttal fűtésnek, de azért zuhanyzó kabinnal, az oldalról is zuhanyzó típusból.
Jól nem foglalom össze a napokat, mert sok volt. Minden esetre most én mutattam meg Emőkének a világ legszebb szifonját (szerintem), bár nem látszott, mert víz alatt volt. Aztán Lajos és Marci tovább is jutottak benne, csak a kötelük vége állította meg őket. Megnéztünk egy 180 méter mély dögkutat, ahol az ereszkedő barlangászok nem azt üvöltik ha baj van, hogy kőőőőő hanem az azt hogy TEHÉÉÉÉÉNNNNN. S mindehhez egy világszép kicsi út vezetett annyi kék virággal, hogy nem lehetett nem összetaposni őket, meg egy olyan tanyáról, ahol egy ZS kategóriás posztapokaliptikus filmet is le lehetne forgatni a bokrokra akasztgatott szemetek varázsos hátterével. Megküzdöttünk embertelen sok rőzsével, ami ott nő, ahol a barlangok. Megnéztük a nyáron csendesen folydogáló vagy éppen meg sem moccanó forrásokat baljósan dübörögve kitörni. És kóboroltunk a tündérek lakhelyének kinéző barlangok meg a mangrove mocsár jellegű ponorok között föl-le.
Beereszkedtünk egy kráterszájba, aminek alján zöld mohás óriás csepkövek lógtak a tavacska felszíne alá, és a partról egy proteusz úszott a valószerűtlen látás mellett a mélybe... Jó vóótt na. Hogy mi lesz belőle nyáron, azt nem tudom. Nem hiszem, hogy harminc fős PF különítmény fog seregnyi búvárral irdatlan erőkkel a macchiában gázolva barlangokat kutatni. De jó lesz. :)

Robi

Fotógyűjtemények:

2003 - 2011 © Papp Ferenc BKCs - desIgn:ALTAIR