Feltárás - Kutatás - Munka
Barlangkutatás a Michele Gortani rendszerben

Pörköltes tészta
Robbanómotoros fúró
Vasas beg
Kétszázas akna
Lézeres távmérő
Alumínium mászóállvány...


Miféle szavak ezek?

... vegyük a lábos aljára tapadt tegnap esti maradékot, kevés vízzel felhúzva melegítsük a gázfőzőn, ízlés szerint gazdagítsuk kolbásszal, konzervhallal, pörkölttel, keresd meg a kanalad a polifoamot körülvevő kuplerájban, fokhagyma mindenhez passzol, jó étvágyat a reggelihez!
Hasra hengeredek a hálózsákban, Laca barátom elém rakja a lábost. Hét társam reggelizik, szedelőzködik a kutatáshoz ebben az otthonos, huzatmentes zugban mélyen a föld gyomrában.
- Ma biztos átbontjuk az omladékot, tegnap olyan huzat volt, hogy eloltotta a karbidlámpát!
- Egy tíz méteres ereszkedésnél álltunk meg, elfogyott a kötelünk, nem tudtunk lemászni, ma viszünk egy csomó kötelet, lesznek még aknák, és úgy meg a járat...
- Feltérképezzük azt a kürtőt, amit tegnap kimásztatok...
- Ez az új járat egészen megközelíti a felszínt...
A szomszédos bivakból is hallatszanak a reggeli szöszmötölés hangjai. Hamar beverjük a reggelit, Laci ma is finomat főzött, kinyalom a lábost, kibújok a hálózsákból, és miközben a sáros overállt meg a gumicsizmámat húzom, agyamban már a mai napra rendeltetett kalandok tobzódnak.

A kutatás
1994 óta keresi fel rendszeresen magyar barlangászokból álló, tíz-húsz fős expedíció az észak-olaszországi Canin-platót, hogy a Michele Gortani barlangban ismeretlen játatok után kutasson.
A egyhetes földalatti táborozásainkat a téli időszakra tesszük, mert ilyenkor bár a bejárat megközelítése az alpesi hóviszonyoktól függően nehezebb vagy akár egészen harcos is lehet, de az aktív vízvezető járatok szárazabbak, és hirtelen árvíztől sem kell tartani. Egy hétnél rövidebb időre nem érdemes menni, mert a hegyre fölcuccolás, barlangba leereszkedés miatt kevés idő maradna a tényleges feltáró munkára.
Nyáron, a felszíni kutatótáborok alatt új barlangokat keresünk, számtalan kisebb-nagyobb üreg feltárása mellett két új bejáraton át sikerült elérnünk a Gortani járatait.

A kutatási terület Tarvisiótól délre, a Júliai Alpok nyugati részén, a Canin Plató olasz oldalán található Col del Erbe (Füves domb, tszf. 1960 m). Az 1000 m mély Raccolana völgyre néző északi kitettségű hegyoldal lépcsősen lezökkent szerkezetű, északkelet-délnyugatias irányú markáns vetők szabdalják.

A barlang
A rendszernek több bejárata is van, a felsőbbek 1850 méteres tszf. magasság körül találhatóak. A Gortani barlang járatainak összhosszúsága, a szomszédos Vianello, Davanzo és egyéb rendszerekkel összekötve mintegy 30 km, mélysége 935 m, és szifonban záródik. A barlang jól elkülöníthető horizontális zónáit aknák kötik össze.
A -250 méteren található első, saját szóhasználatban bigoli szint a legfejletlenebb, ezt mára inaktívvá vált freatikus csőjáratok alkotják. A -330 méteren húzódó meandro szint nem mindenütt nyomozható. Szintén szűk és inaktív, de mélyen bevágódó, kanyargós meanderek alkotják.
-450 és -560 méteren érjük el a barlang legfejlettebb fosszil szakaszait, a jellegzetes kulcslyuk-szelvényű vento szintet.
-700 méter körül kezdődik a Grande Meandro szint, mely a hegyoldal fő vízlevezető járatait gyűjti össze és irányítja a végponti szifon felé.
A hegyoldal relatív kiemelkedésével párhuzamosan kifejlődő szinteket összekötő fiatalabb vertikális szakaszokról általánosságban elmondható, hogy minél lejjebb haladunk a hegy belsejében, annál sűrűbbek az aknák, és annál nagyobbak. A fő aknazóna -500 és -700 méter között található, ahol 150-200 méter mély aktív aknák is előfordulnak.

A hegyet télen a már ismert járatain keresztül, nyári táborok alatt pedig felszíni terepbejárások és bontások útján faggatva 16 km-nyi új részt tártunk fel. Titkolt vágyunk, hogy a Gortanit a szomszédos rendszerekkel összekötve Olaszország leghosszabb barlangjává növesszük, egyre közelebb áll ahhoz, hogy valóra váljon.
Az évek során ahogyan terebélyesedik és egyre szerteágazóbb lesz a barlang megismert járatait ábrázoló térkép, tárulnak fel a földalatti formakincset létrehozó folyamatok nyomai és a morfológiai összefüggések. Lassan összeáll a kép a fejünkben: mit rejt a föld a Füves domb kopár karrmezői alatt.

Gortani... fantasztikus tartalmat töltöttünk ebbe a néhány betübe. Nemcsak hosszú évek kemény munkáját, lelkesedését, vágyait és örömeit. Megjeleníti ez a szó a barlangász szubkultúra érdekes keresztmetszetét, és egy új generáció felnövekedését is.

Az expedíció vezetője: Börcsök Péter, Nyerges Attila (KisMoha)
és motorjai: Kucsera Marci, Kunis Péter (Kagyó), Német Zsolt (Kutya), Nyerges Miklós (NagyMoha), Szabó Lénárd (Leó), Zih József (Gemanata)
és sokan közülünk...

A PFből a kutatásban részt vett: AndiPac, Sári, Kamilla, Zsuzsa, Emőke, Marci, Mr Hegyi, Mr Ligeti, Gergő, Viktor, Gábor, Csaba, András, Gyurma, Ábel, Izápy és Kertész Balázs, Lacc és a nagy büdös *** tudja, hogy ki még.
Böbbentyű kishúgom-jócimborám meg egyszer, még porbafingó kisféreg korában felgyalogolt a hegyre, és még arra is futotta az erejéből, hogy a karrmezőn jaszkarizzon, bár a pandamaciját én cipeltem.

(c) Leó

2003 - 2011 © Papp Ferenc BKCs - desIgn:ALTAIR