Történet
Honnan a név?

A csoport 1954 tavaszán alakult meg az (akkori) Épitőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) Ásvány és Földtani Tanszékének Barlangkutató Csoportja (rövidítve ÉKME Csoport) - Papp Ferenc professzor kezdeményezésére, az egyetem hallgatóiból. Papp Ferenc professzor halála után veszi fel a csoport az ő nevét, így lesz 1976-tól Papp Ferenc Barlangkutató Csoport.

További információk Dr. Papp Ferencről, születésének 100. évfordulójára számos intézmény és társaság által rendezett koszorúzási ünnepség kapcsán.

 

Csoportunkról röviden

A Csoport kutatásait a Teresztenyei-forrásbarlangban kezdte, de az ottani munkák nem jártak eredménnyel, nem sikerült a feltételezett nagy rendszerbe bejutni. Ennek a területnek a kutatását később a mostani FTSK vette át.
Az '50-es évek nagy feltárás-sorozatainak sikerén felbuzdulva a csoport az 1954-es nagy nyári árvizet követően megkezdte a jósvafői Kis-Tohonya forrás mögött megnyílt árvízi forrásszáj kutatását. Az eltömődött járat kibontásával bejutottak a később Vass Imréről elnevezett barlangba. A felfedezés évében a magas vízállás miatt csak a Lagunás-szifonig jutottak el, de a következő évben annak leküzdésével az ismert járatok hosszát 1 km-re növelték. Ez a hossz egyébként azóta nem sokat változott, továbbjutási lehetőségek főleg az állandóan vízzel telt alsó járatokban és a barlang végpontját jelentő Cyklopsok-csarnoka alá nyúló Vizes-ágban lehetnek. A barlang első térképe 1956-ban készült Maucha László és Sárváry István szerkesztésében.

Dr. Papp Ferenc professzor kezdeményezésére a Vass Imre barlang és a környező karsztterület tudományos vizsgálatára épült 1957-ben a jósvafői kutatóállomás, mely 1968-ig a Műegyetem, majd 1985-ig a VITUKI kezelésében működött. Az itteni szakembergárda munkájának köszönhetően a Vass Imre barlang az ország egyik legkutatottabb és legjobban műszerezett barlangja lett. Több mint harminc évig folytak a rendszeres hőmérséklet- és csepegésmérések, radon- valamint biológiai vizsgálatok, és az elsők között mutatták ki az árapály-jelenség hatására bekövetkező kőzetmozgásokat is.

Alapítók, csoportvezetők
Dr. Papp Ferenc első gárdája nagyrészt a Kutatóállomás dolgozóiból került ki (Adamkó Péter, Borzsák Péter, Cser Ferenc, Czájlik István, Izápy Gábor, Kérdő Péter, Maucha László, Prágai Albert, Szilvay Péter... és még sokan mások). A csoport alapító tagjai Holly Ferenc, Holly István, Holly Sándor, Maucha László, Sárváry István, Turtsányi Sándor, Weress Kálmán voltak.

Csoportvezetők (nem teljesen biztos a sorrend): Holly Ferenc (1954-56), Maucha László (1956-63), Sárváry István (1963-?), György Péter, Müller Pál, Sohár István, Cser Ferenc, Maucha Gergely, Hlavács György, Kovács András.

Kulcsfigurák a fentieken kívül sokan vannak... A közelmúltbeli évek nagy hegymászótúráinak értelmi szerzője és szervezője Hegyi Zoltán volt, a megvalósulásban (feljutás) Szabó Lénárdé a kulcsszerep. Az aktív tagság folyamatos mozgásbantartása (hegyi illetve barlangi sport, expedíciós, illetve erőnléti túrák terén) jórészt Kovács András, Maucha Gergely és Szabó Lénárd nevéhez köthető. A feltárási munkák jelenleg Barabás Sándor vezetésével történnek (Villa Negra).

A csoport célja
Az alapítók a hazai karsztok és barlangok kutatását, tudományos feldolgozását tűzték ki célul. Az évek során a tudományos kutatás, feltárás, illetve a sportcélú barlangtúrázás, sőt a hegymászás is bekerült a célok közé, ezeknek súlya az aktív tagság összetételétől függően folyamatosan változik. A '90-es évektől hangsúlyosabb a túratevékenység, a hazai barlangokon kívül a külföldi barlangok bejárásában, feltárásában is részt vesz a csoport, eredményesen szerepel barlangász-versenyeken és jelentősebb hegymászó sikerei is vannak.

Jelentősebb eredmények
Jelentősebb kutatási pontok: Nagy-oldali zsomboly, Musztáng-barlang, Kuriszláni beszakadás, Gergés-lápai víznyelőbarlang, Kossuth-barlang, a legutóbbi időben az István-lápai barlang és az újonnan felfedezett Villa-negra. Az ezen területek némelyikén végzett hidrológiai, geológiai, (geofizikai, biológiai) kutatások több publikációt, cikket, szakdolgozatot szültek. A csoport tradícionális területe Jósvafő és környéke, olyannyira, hogy régi tagjaink (elsősorban némelyikünk szülei) közül többen házat is vettek a faluban.

Feltáró kutatás: Legjelentősebb eredmény a Vass Imre - barlang feltárása, és talán a részvétel a Michele Gortani barlang kutatásában. Ezen kívül jelentős erőfeszítések történtek máshol is - eddig igazán átütő eredmény nélkül.

2003 - 2011 © Papp Ferenc BKCs - desIgn:ALTAIR