Túrák
Király-erdő, Erdély 2004. november 27.

Szombat - Páfrányos bg.
A túracsapat a kényelmes kelés és reggelizés után beöltözött és a felszereléssel nekivágott a Páfrányos-barlang felkutatásának. A barlang nem különösképpen terjedelmes, cseppkövekben és egyéb képződményekben sem kimagaslóan gazdag, viszont az aljában folyó patak, illetve az állítólagos nagy tó és vízesés vonzóvá tették, ugyanakkor Lacc barátunknak tökéletes beszerelési gyakorlatnak ígérkezett.

A Páfrányos bejárata - kpA barlang megtalálását egyszerűnek gondoltuk, mivel bár egyikőnk sem járt még ezen likban, de annyit az elmondások és térképek alaján vágtunk, hogy a Király-bg irányában, ahhoz elég közel fekszik. Ebben nem tévedtünk, mégsem sikerült elsőre megtalálnunk az eléggé tagolt Király-erdőbeli tájnak, meg párunk fejében élő, az odavezető útról alkototott ködös, félrevezető emlékeknek köszönhetően. Szerencsére megsegített két épp a Királyba igyekvő, helyismerettel rendelkező Magyar barlangász, úgyhogy a rövid előkészületek után átslisszoltunk a bejárati szűkületen. Az első esemény a bejáratban tanyázó foltos szalamandra volt, amit a barlangjárásunk idejére biztonságosabb helyre tettünk.

A barlangi túránk során Lacc beszerelési és András átszerelési tempójában ereszkedtünk lefelé a csekély számú kötélhosszon. Egybehangzó vélemény szerint Lacc jó, de kell a gyakorlás. Hamar elértük az aktív vizes szakaszt, ahová Lacc azonnal továbbhaladt, András csak némi tanakodás után, míg Zsuzsa és KP inkább a többihez képest jelentős méretű, az elkerülhetetlen elázás előtti utolsó termet szaglásztuk körbe, nem kívántuk a hideg vizet.

Pedig vízből itt most volt elég, a lejáratot bőven permetező anyagon kívül a továbbjutás során egyéb irányokból támadó, kikerülhetetlen folyamok öntözik a mélybe merészkedőt (pl. az egyik létrán lefelé óvatoskodót oldalról támadó vízfolyam). Amennyire a lejárat fölötti sziklákról ez belátható volt: tulajdonképpen megéri az elázás. A több tíz méter hosszú patakmeder látványa még felülről, nagy takarásban is jópofa, ráadásul Andrásék el sem látogattak a tóhoz, ahol az állítólagos 10 méteres vízesés dühöng.

Mindenképp vissza kell menni némileg szárazabb és legfőkébb melegebb időben. Ugyan relatíve gyorsan megadja magát, de a Királyhoz való közelsége, és a vízesése miatt valószínüleg úgyis kihagyhatatlan. 2005-ben is ott a helyünk.

kp
2003 - 2011 © Papp Ferenc BKCs - desIgn:ALTAIR